Schick Félautomata Hátultöltős Tölténytáras Ismétlőborotva, avagy az injektoros borotvák ABC-je

Akarom mondani Magazine Repeating Razor. A címbeli fordítást nem erőltetem sokszor, így is elveszi az ember kedvét az idióta szóviccektől, pedig az időnként jóleschick.

Balról jobbra a három Schick repeater, Type A, Type B és Type C.

Egészen a közelmúltig elég ritkán futottam bele ilyen borotvák fotóiba, és csak annyi maradt meg, hogy van ez a pár ritka esetlen alakú izé. Akkor kezdtem nézegetni őket, amikor az első Schick injektoros borotvám egy pillanat alatt levett a lábamról. Rákerestem, megnéztem egy videót amin bemutatják időrendben kb. az összes Schick borotvát, és már az elején beszippantott ez a furcsaság. Instant get.

De ne rohanjunk ennyire előre.

A borotva Jacob Schick találmánya. Schick-nek az 1910-es években bánya érdekeltségei voltak. Egy könyökficamot követő kényszerpihenő alatt, mikor rájött, hogy az alaszkai -40 fokban lehetetlen rendesen megborotválkozni, elkezdte foglalkoztatni a víz és habmentes borotválkozás ötlete. A megvalósítás nem járt sikerrel, így más találmányokra kezdett összpontosítani.

Schick alezredes az I. világháború után, az ismétlőpuskája ihletésére állt elő a terveivel. 1921-ben megalkotott egy új biztonsági borotvát, amelynél a pengéket anélkül lehet cserélni, hogy kézzel hozzájuk kéne nyúlni. A borotva üreges nyelében lapulnak a pengék egy tárban vagy magazinban, (magazine = tölténytár) vagy egyeseknek szánkóban. Egy laprugó odatolja a pengéket a nyél falához, ahonnan egy ki-betolható mechanika kitolja a legfelsőt a nyélből, egyenesen az odafordított borotvafejbe, egyúttal eltávolítva a használt pengét. Ha a tár kiürült, ki kellett dobni a borotvából és a helyére tenni a teli utántöltőt.

Jacob Schick 1926-ban megalapította a Magazine Repeater Razor Company-t, és az American Chain and Cable Company-val elkezdte gyárttatni a Schick Type A borotvákat, a későbbi injektoros borotvák előfutárát.

Majd 1927-ben végül siker övezte próbálkozásait a szárazborotválkozás módszerének kifejlesztésével kapcsolatban. Egy évre rá már meg volt győződve arról, hogy a villanyborotválkozásé a jövő, a hagyományos borotválkozásnak befellegzett. A Magazine Repeater Razor Company béli részvényeit eladta a borotvákat gyártó Chain and Cable elnökének, új vállalkozást indított, ami elkezdte gyártani és árulni a Schick villanyborotvákat. Jacob Schicket itt elvesztettük, nagy mázli, hogy a hagyományos borotválkozással kapcsolatban ekkorát tévedett. Tiszteletem jeléül, ha alaszkai bányában járok, majd egyszer megborotválkozom egy villanyborotvával.

Az American Chain and Cable folytatta a Schick borotvák gyártását és fejlesztését. 1945-ig további két repeater, (B, C) és két már külső injektoros tárral működő (D, E) modellt. 1946-ban az Eversharp Inc. Megvásárolta a Magazine Repeater Razor Company-t, a Schick borotvákat 1958-ig párhuzamosan gyártó Chain and Cable-től, és a csomagoláson már Eversharp-Schick kezdett megjelenni, talán hogy jobban meg lehessen különböztetni az akkorra már nagyon sikeres Schick Dry Shaver-től. A J és K modellek megejelenésére a Schick felirat már egyre kisebb, az Eversharp egyre nagyobbá vált. A márkanév és a gyártás még többször gazdát cserélt és az injektoros borotvák közül az utolsó és ritka O modellt japánban még a közelmúltig gyártották. Ezutóbbinak időnként silány minőségű koppintásai felütik a fejüket.

A brand a Pfizer-t és az Energizer-t követően a Wilkinson-t és a Personna-t is birtokló Edgewell-nél kötött ki, és patronos illetve eldobható műanyag vackok márkájává vált.

De ne szomorkodjunk, inkább vissza az ismétlő borotvákhoz.

Kedvcsinálónak nagyon jó a Razor Emporium-os Matt videója arról, hogy hogyan kell betölteni őket.

Én úgy jutottam hozzájuk, hogy a Single Edge Razor Fans facebook csoportban egy kommentben megjegyeztem, hogy kipróbálnám őket, és az egyik csoport admin kapásból rávágta, hogy ki árul ilyeneket, kapásból mind a hármat egyszerre. Egy bő héttel később a kezemben voltak, visszautasíthatatlan volt az ajánlat, van E-bayen olyan Schick repeater, amiért többet kérnek, mint amibe nekem a három került. Aztán persze a Hagyományos Borotválkozás Fórum csoportban szétdobtuk három felé, mára az ország három felén laknak.

A Type C-t még aznap feladtam, hogy megjött a csomag, azt csak csodáltam. Az A-t az új gazdija bátorítására kipróbáltam. Használata az injektoros borotvákéra jellemző. Olyan szögben ül a penge a borotvában, hogy a nyelét szinte az arcra merőlegesen kell tartani. Az injektoros penge stabil és vastag, jó hangos visszajelzést ad arról, ha megtaláltad a megfelelő szöget. Ha a Type E injektoros borotvát a hatékonysági skála tetejére képzeljük egy Gillette Old Type vagy egy Mühle R41 környékére, akkor ez valahol a kétharmadánál lehet. Nem probléma három körből tökéletesen megborotválkozni vele utólagos igazgatás nélkül, és kifejezetten komfortos. A vastag nyél fogása csodálatos, a súlya olyan 80-90 gramm környékén lehet, ezeket szeretem.

Én a három verzióból a Type B-be szerettem bele, ez lakik nálam.

Nem kezdődött problémamentesen a kapcsolatunk. Mint utóbb kiderült, az volt a gond, hogy a gondos eladó a kedvemért beolajozta a mechanikát. Ettől a betárazott pengék olajosak lettek, egymáshoz tapadtak és a magazin, vagyis szánkó, akarom mondani tölténytár beszorult, és nem mozdult többet. Amikor a feszegetés közben levertem a bal hüvelykujjamat, arra még számítottam. Vérzett. Amire nem számítottam, az az volt, hogy továbbfeszegetve mélyen felszántom a jobb hüvelykujjamat is, és úgy megrántom a csuklómat, hogy most egy héttel később még mindig fáj. Ekkor csúnyán beszéltem, odavágtam az egészet (finoman) a sarokba, és abbahagytam a próbálkozást. A káromkodást nem. Dőlt a vér. Irónikus vérfürdőt rendezni egy penge nélküli biztonsági borotvával.

Másnap persze sikerült szétszedni és miután megtörölgettem a pengéket és a nyelet, minden pont úgy működött, ahogy kell, mint a videóban is. A Type B a fenti skálának kb. a közepe-kétharmada közé esik. Kényelmes, komfortos, nem harap nagyon nagyot, de hozza az injektoros érzést. És gyönyörű. Aki mást mond, nem fogott még ilyet a kezében. Mondtam már, hogy mennyire fontos, hogy ezek a tárgyak nagyon szépek? Az és kész.

Jótanácsok befolyásoltság állapotába került repeater vásárlóknak. A tár fogyóeszköz. Régen használat után kidobták, mert a refill tartalmazott egy újat. Ma olyat már nem kapni, csak többféle pengét injektoroshoz való dobozban. Ha vásárolsz, kérdezz rá, hogy megvan -e. Elkezdtem 3D modellezni egyet, még tökéletesíteni kell, de az első nyomtatás igéretes, de biztos ami biztos, ne vegyél magazinszánkótár nélkül. Több példányt olyan árul, aki nem tudja, hogy mi ez, neki el kell magyarázni, hogy mit keresel, mert lehet, hogy a legjobb szándék mellett fogalma sincs, hogy hiányos lehet az áruja. A másik pedig, hogy a Personna penge schockkal jobb, mint a Schick, azt érdemes venni.

Sok jó injektoros és repeater-es borotválkozást kívánok!

szekelya