Bonsa borotvakés inlay áthelyezés
Előfordul, hogy egy régi de szép állapotban lévő kés nyele megsérül. Ilyenkor érdemes új nyelet készíttetni rá és tovább használni. Viszont mi a helyzet akkor, ha a nyélen úgynevezett „inlay”, azaz díszítő berakás van? Nos egy ilyen áthelyezést kellet csinálnom a napokban és szeretném bemutatni hogy is csináltam.
Mivel az első ilyen munkám volt, nem igazán tudtam hogy távolítsam el a régi nyélről a berakást. Az inlay anyaga réz volt, viszont nagyon vékony lemezből készült és egyszerűen bele volt olvasztva a nyélpanelbe. Semmiképpen nem lehetett kifaragni vagy csiszolni, mert akkor biztosan sérült volna.
A nyél anyagának megvizsgálása után arra jutottam, hogy celluloidból készült. Ez az egyik legrégebben (1870) készített, hőre lágyuló műanyag. Remekül ég, ezért felmerült bennem hogy egyszerűen leégetem, de ezt hamar elvetettem. Nem túl biztonságos és a betét anyaga is károsodhat. Tovább kutakodva kiderült, hogy a celluloid egyik oldószere az aceton. Gyorsan vásároltam néhány üveg acetonos körömlakklemosó folyadékot és beáztattam a nyelet. A siker teljes volt :)
Ezután legyártottam a nyélpaneleket. A kés gazdája ugyanolyan fekete műanyag nyelet szeretett volna fehér ékkel, mint az eredeti volt. Igyekeztem hasonlót készíteni, de azért egy kicsit elegánsabbra csinálni. Végül ilyen lett.
Ezután az feliratot felragasztottam egy G10 anyagra és fehér alkoholos filctollal kijelöltem a körvonalait.
Majd óvatosan körbevágtam a kontúrok mentén.
Ezután a ragasztószalagot óvatosan eltávolítottam és átragasztottam a nyélpanelre. Itt figyelni kellett arra, hogy a tökéletes pozícióba kerüljön.
Ezzel a művelettel kimaszkoltuk a nyelet a ragasztáshoz, ami azért fontos, mert így nem folyik feleslegesen ragasztó a nyélpanelre. Ha azt a hatást szeretnénk elérni, hogy a berakás a nyél részének tűnjön, akkor viszonylag sok ragasztóanyagot kell használnunk ami teljesen ellepi a feliratot.
A ragasztás előtt ki kell egyengetni az inlayt egy hengeres eszközzel, hogy a lemez a nyél felé hajoljon egy kicsit. Így jobban felfekszik.
Végül így nézett ki a ragasztás előtt.
A ragasztásról sajnos nem tudtam fényképet készíteni, mert viszonylag gyorsan kellett cselekedni és teljes koncentrációt igényelt a művelet :) Ez a legkritikusabb pont. Ha itt elrontjuk, akkor mind a nyélpanel, mind az inlay mehet a kukába. Ez utóbbi elvesztése a nagyobb probléma. Kicsit nehézkes lenne egy újat beszerezni belőle. De végül minden rendben volt és siker koronázta a törekvésemet :)
Már „csak” a csiszolás, polírozás és összeszerelés volt hátra. Végül ilyen lett a kész borotvakés.
Szinte tökéletes lett. A következő még jobb lesz, mert gyakorlat teszi a mestert.
Remélem tetszett a kis írásom!
A munkáim itt tekinthetőek meg:
https://www.facebook.com/bowapexcustomrazors/
Kellemes borotválkozásokat kívánok mindenkinek!
Bowapex